Nagyhét

Az Úr bevonul Jeruzsálembe, s mi ünnepélyesen elkísérjük őt azon az úton, a szenvedés útján. De ezt csak úgy tehetjük meg, ha először mi magunk is vértanúkká avattatunk a virágvasárnap liturgiájában. Szent színjáték játszódik le előttünk, melynek azonban nem csak nézői, hanem szereplői is vagyunk. Az első felvonás színhelye: az Olajfák-hegye (ágak megszentelése), a másodiké az Olajfák-hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út (körmenet), a harmadik pedig már a szent város (passió, szentmise). A személyek: Krisztus — őt kell látnunk a papban és a körmeneti keresztben. A tanítványok serege mi vagyunk, de különös szerep jut ma a gyermekeknek, akik a hozsannázó zsidó gyermekeket képviselik.

Mielőtt megkezdjük a szertartást, kérjük mindnyájan a régi könyörgés szavaival: Add meg nekünk, Istenünk, hogy híveid szívük teljes odaadásában fel tudják fogni, hogy mi a liturgiában megjelenő eseményeknek értelme. Hirdessék a pálmafáknak ágai, hogy Megváltónk, megszánva az emberi bajokat, az egész világ életéért a Halál Fejedelmével, a Sátánnal harcbaszáll, s rajta saját halálával győzedelmeskedni fog. És az olajfaágak szó nélkül is kiáltsák, hogy Jézusban az isteni irgalom és gyógyítás kenete az egész emberiségre kiárad. Azért arra kérünk téged, Atyánk, hogy Fiad által, kinek tagjai vagyunk, a halál és a bűn fölött mi is győzelmet aratva az ő dicsőséges feltámadásának részesei lehessünk.

A szenvedésre induló Jézus búcsúestje övéivel. Jézus „vágyva vágyott”, évek óta — tulajdonképpen örök idők óta — készült erre a vacsorára. Ekkor adta át búcsú-ajándékait: 1. Szeretetének jelét a lábmosásban, 2. Testének és Vérének szentségét, 3. a papi átváltoztató hatalmat („ezt cselekedjétek...”), 4. mintegy végrendeletül elmondja búcsúbeszédét, 5. és elmondja Egyházáért főpapi imáját.

Azután elénekli a hálaadó zsoltárokat, hosszú gyötrődésben, imádságban, teljes magárahagyatottságban elfogadja az Atya akaratát, engedi magát Júdás által megcsókolni, s elfogatásával megkezdi szenvedését.

Mennyi történt néhány óra alatt ezen az estén! Ó, mit kell éreznie Krisztus Jegyesének, a szent Egyháznak, amikor ma este egyesülni akar mindezzel a misztériummal!

######Krizmaszentelési mise A székesegyházakban nagycsütörtök délelőttjén a püspök papjaival ünnepélyes misét mutat be, melyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat és krizmát. A liturgia egyik legszebb szertartása, igyekezzünk legalább életünkben egyszer részt venni benne. — Tiszteljük a szentségeknél használatos különféle megszentelt anyagokat!

######Vezeklők visszafogadása Régen ezen a napon történt a nyilvános bűnökért vezeklők kiengesztelődése, feloldozása, visszafogadása. Figyelmeztessen ez arra, hogy ha eddig nem, ma végezzük el húsvéti gyónásunkat. Napközben elmondhatjuk a bűnbánati zsoltárokat (Lásd a nagyböjti közös bűnbánati ájtatosságban).

######A Húsvéti Szent Háromnap Az Úr szenvedésének és föltámadásának húsvéti szent háromnapja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig húsvétvasárnap vecsernyéje.

######Az esti szentmise Az esti szentmise az utolsó vacsorát hozza a jelenbe. A mise Glóriájára megszólal az orgona, a harangok, a csengők, hogy azután a gyász jeléül elhallgassanak egészen Húsvét éjszakájáig. A plébánia népe egy családként ünnepli együtt a szent vacsorát.

Ezt az estét csak a kereszt rávetődő árnyékában ünnepelhetjük, mert Nagycsütörtök minden ajándéka a keresztből nyeri erejét. Ezért az Introitus: Mi pedig dicsekedjünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjében.

######Oltárfosztás A szentmise végén oltárfosztás van. A minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. A szentáldozat bemutatása szünetel egészen addig, míg az Úr sírjából elő nem jön. Hajdan az oltárkövet ez alkalommal borral és vízzel megmosták: a Krisztust jelképező Oltáron mintegy elvégezték a holttestnek kijáró régi szolgálatot. Oltárfosztás alatt a szenvedő Messiás zsoltárát, a 21. zsoltárt imádkozhatjuk!

######Virrasztás A mise után ne menjünk még el a templomból! Krisztus egyedül gyötrődött az Olajfák hegyén az elfogatása előtti percekben, órákban. „Kerestem, aki velem együtt érezzen, és nem akadt senki sem!” Ne hagyjuk őt magára!

######A búcsúbeszéd szertartása Az egyház ősi szokása, hogy Nagycsütörtökön felolvassa Krisztus búcsúbeszédét, az ő legmélyebb és legszemélyesebb tanítását, végső üzenetét, melyet János evangéliumának 14–17. fejezete tartalmaz.

E szép szokást akár a virrasztó szentórához kapcsolva is megtarthatjuk, vagy akár kisebb közösségben (például a lábmosás szertartása után) is végezhetjük. Ha nem, legalább magánosan olvassuk el néhány szakaszát ezen az éjszakán.

Urunk halálának emléknapja. A zsidóknál a húsvétra való előkészület napja volt (Parasceve = Előkészület). E napon nincsen szentmise, mert ma maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. A nap folyamán a templomokban lamentációt és keresztutat tartanak, a hívők pedig olvasással, templomlátogatással, csendes imádsággal töltik szabadidejüket.

A kereszthalál órájában, délután 3 órakor (vagy koraeste) tartjuk az ünnepi istentiszteletet. Ennek részei: 1. Olvasmányok és Passió. Ünnepélyes könyörgések. 2. Hódolat a Kereszt előtt. 3. Szentáldozás.

1. Olvasmányok és Passió Belépünk a templomba. Isten háza kopár, megfosztva minden ékességétől, a tabernákulum nyitva, nincs benne semmi. A pap bevonulása alatt nincs ének, csak mélységes hallgatás. Gyertyák sem égnek az oltáron. A papok a vértanúság ruhájában: piros ruhákban jelennek meg. Leborulnak az oltár lépcsőire: ez a földön való tehetetlen fekvés a legteljesebb hódolatnak jele, de egyúttal az emberiség megváltás előtti, vigasztalan állapotát is kifejezi.

A szertartás olvasmányos része a János-Passióval fejeződik be. Annak evangéliumát olvassuk, aki végig ott állt Nagypénteken a kereszt lábánál, mint a szenvedés hűséges tanúja.

Ünnepélyes könyörgések Ezek az ősi könyörgések jól illenek Jézus szavaihoz: „Amikor majd a keresztre fölemeltetem, mindenkit magamhoz fogok vonzani.” A kereszt áldásai most az Egyház könyörgései szerint mindenkire kiáradnak. A pap felszólítására magunkban imádkozunk az alábbi szándékokra, majd a pap az Egyház nevében ünnepélyesen az Atya elé terjeszti Jézus Krisztus által a kérést. 1. Az Egyházért. 2. A pápáért. 3. A püspökökért, papokért, hívekért. 4. A keresztelendő hittanulókért. 5. A keresztények egységéért. 6. A zsidókért. 7. Azokért, akik nem hisznek Krisztusban. 8. Azokért, akik nem hisznek Istenben. 9. A világi vezetőkért. 10. A szenvedőkért. — A könyörgések alatt mindannyian állunk.

2. Hódolat a Kereszt előtt A mai nap szertartásának csúcspontja a kereszt, a megváltás jele előtti hódolat. Ez a szertartás igen régi, Jeruzsálem keresztényei egykor az igazi kereszt előtt hódoltak és azt megcsókolták. Hitünk tanítása szerint a keresztet az Üdvözítővel és megváltó szenvedésével való szoros kapcsolata miatt a legteljesebb tisztelet illeti.

A pap a leleplezett keresztet az oltár elé viszi, s a papság, majd a hívők eléje járulnak, térdhajtással, liturgikus csókkal, vagy a tisztelet más jelével köszöntik megváltásunk szent eszközét. Most értünk el e nagy nap csúcspontjára. Keresztény lélek, imádd a te véres Jegyesedet, és csókodba leheld bele iránta való egész odaadásodat!

3. Szentáldozás E napon a Nagycsütörtökön félrerakott szentostyát veszi magához a pap és a nép.

A szentsír megnyitása Az áldozás utáni könyörgést követően magyarországi szokás szerint az Oltáriszentséget és a szent keresztet átviszik a Szentsírhoz, ott letérdelve rövid imádsággal megnyitják a szentsírt.

A papság elvonul, a nép pedig egy ideig még Krisztus szenvedéséről szóló énekeket és Mária-siralmakat mond. Sok templomban Nagypéntek este (vagy szombat hajnalban) is virrasztást, lamentációt tartanak.

Nagyszombat az Úr sírban nyugovásának napja. Hajnalban a zsolozsmát (lamentációt) imádkozhatjuk. Napközben a zsolozsmán kívül más szertartás nincs. A hívő nép imádsággal, szentsír látogatással tölti a napot, szerény ebéd után a nagy virrasztásra, Húsvét szent éjszakájára készülődik. (Húsvét vigíliájának énekeit lásd a Húsvéti időnél!)