Vízkereszt

A karácsonyi időszak második nagy ünnepe. Egyike a legrégibb ünnepeinknek, keletről terjedt el az egész Egyházban. A keleti és a nyugati egyház egyaránt január 6-án tartja. Az EPIFÁNIA szó megjelenést, megnyilvánulást, látogatást jelent. Amikor Krisztus megszületett, akkor Isten bevonult a földi világba, a történelembe. Nem azért, hogy belemerüljön, hanem azért, hogy magához emelje az emberséget. Jézusban rejtőzködött ugyan az isteni mindenhatóság, de egy-egy pillanatban átfénylik emberi természetén, kinyilvánul a világ előtt. „Hármas csodával ékes napot ünneplünk” — énekli az Egyház zsolozsmája. Három ilyen kinyilvánulást hirdet és jelenít meg a liturgia:
\

1. A Napkeleti bölcsek a Gyermekben elismerik a várva várt Királyt. Ajándékaikkal kinyilvánítják az ő fönségét. Bennük már nem csak a zsidó nép járul a Kisded elé (mint a pásztorok hódolatában), hanem a pogányok is, az egész földkerekség. Ők az „első zsengéje” az Egyházba belépő népeknek. Mi magunk vagyunk a királyok, akik Krisztusnak hódolunk, a felajánlási menetben adományokat viszünk, s az áldozati lakomában Krisztus jelenlétével találkozunk. Minket a hit csillaga vezet Betlehembe.
2. Az ünnep teljes tartalmához tartozik Krisztus megkeresztelkedésének misztériuma, amikor az Atya és a Szentlélek kinyilvánította, hogy Jézus a Fölkent. Így tehát ez is megnyilvánulás (Epifánia). Erről a titokról a liturgia külön emlékezik meg a Vízkeresztet követő vasárnapon.
3. E nap misztériumaihoz tartozik a kánai menyegző csodája: szintén kinyilvánulás, epifánia, mert ez volt Jézus első csodája, isteni hatalmának első kinyilvánulása. „Nyilvánosságra hozta, megjelentette dicsőségét, és tanítványai hittek benne.” Eredetileg ezt is Vízkeresztkor ünnepelték, most a Vízkereszt utáni 2. vasárnap evangéliuma emlékezik meg róla (C-év).
   
   A három „megjelenést” a vízkereszti himnusz foglalja össze (Gonosz Heródes irígyen) , s így hirdeti az ünnep szép antifónája: „Hármas csodával ékes szent napot ünneplünk: ma a csillag a bölcseket a jászolhoz vezette; ma borrá vált a víz a menyegzőn; ma úgy akarta Krisztus, hogy a mi üdvösségünk kedvéért János megkeresztelje őt a Jordánban, alleluja.
   
   Hogyan ünnepeljük meg Vízkeresztet?
   Adjunk hálát hitünkért, s mint a bölcsek, mi is csillagunkként kövessük azt. Vigyük a jászolhoz az istenszeretet aranyát, az imádság tömjénjét, önmegtagadásaink mirrháját.
   
   E napon az Egyház vizet szentel és megáldja lakásainkat. Vegyünk részt a vízszentelésen, tartsunk otthon szenteltvizet és használjuk jámbor módon. Kérjük meg plébánosunkat, hogy látogasson meg minket, s áldja meg házunkat, hogy egész évben rajtunk legyen az Úr áldása.

Krisztus azért megy megkeresztelkedni, hogy:

1. Ebben is közösséget vállaljon a bűnbánatra meghívott emberiséggel;
2. Hogy példát adjon a bűnbánatra;
3. Hogy olyan érdemeket szerezzen alázata által a mennyei Atya előtt, mellyel a keresztvíznek megtisztító erőt tud majd adni;
4. Hogy ezen megalázkodásának pillanatában megdicsőítse őt a mennyei Atya, s így kinyilvánítsa a Szentháromság titkát;
5. Hogy most, működésének kezdetén az Atya ünnepélyes isteni tanúsággal igazolja tanítását: „Ez az én szeretett Fiam... őt hallgassátok!”

Emléknap, fehér.

Meghalt 367-ben. Poitiers püspöke, küzdött a tévtanítások ellen, ezért száműzetést szenvedett. Értékesek fennmaradt írásai, himnuszai.