Magyarázat
A kegyelem: az isteni kegy, az, hogy valaki kedves az Isten előtt. Ez a báj, ez a grácia megható szépséggel ragyog elénk minden szent leánynak, asszonynak életéből, – s tudjuk, hogy ez a ragyogás nem külső szépség, hanem az Isten kegyelmének tükröződése. Mily öröm, hogy e kegyelemnek a szentáldozásban mi is részesei lehetünk. Énekeljük el örömüket – Máriával, az ünnepelt szenttel és az ünneplő Egyházzal egyesülve – a Magnificat szavaiban.
Kotta
Kedvesség ömlött el az ajkadon, megáldott az Isten mindörökre téged.
(1) Magasztalja * az én lelkem az / Urat.
(2) És örvendezik az én / lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben. ANT.
(3) Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát *
és íme, mostantól fogva boldognak mondanak
engem minden / nemzetek.
(4) Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a / Hatalmas *
és szent az ő / neve. ANT.
(5) És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre *
azokon, kik őt / félik.
(6) Az éhezőket betöltötte / jókkal *
és a gazdagokat üresen / küldte el. ANT.
- Kíséret #1 (526.0 kB)
- Kíséret #2 (176.0 kB)