Kotta
Célja az, hogy a keresztény közösséget bűnbánatra nevelje, a töredelem érzéseit segítsen fölkelteni bennünk, s amiként vétkeink mindig az egész Egyházat gyengítik, úgy a bűnbánatban való közösség segítse a jóban való egyesülést. A közös bűnbánati ájtatosságok — éppúgy, mint más bűnbánati cselekmények — a bocsánatos bűnt eltörlik és segítő kegyelmet adnak. Az Egyház rendelkezése szerint azonban a halálos bűnöket a gyónás szentségében kell megvallani és feloldozni.
Bűnbánati ájtatosságokra az év folyamán többször is sor kerülhet, de különlegesen időszerűek a Nagyböjtben. A régi Egyház a böjtidő kezdetén és végén (hamvazószerdán és nagycsütörtökön) tartott ilyen liturgiát a nyilvános vétkekért vezeklők fölött, kikhez azonban önkéntesen csatlakoztak bűnbánatuk jeléül a többi hívek is. Hamvazószerdán és a Nagyhéten kívül a lelkigyakorlatok, missziós beszédek is jó alkalmat adnak erre az ájtatosságra. (További Bűnbánati ájtatosságok az egyházi szertartáskönyvekben.)
A szertartást BŰNBÁNATI KEZDŐÉNEK indítja. A következőkből választhatók: Figyelj reánk, Urunk; Tekints reánk; Könyörülj Istenem; Ne hagyj elesnem; Seregeknek hatalmas nagy Királya; Térj meg, keresztény.
Ezután a pap (vagy előimádkozó) KÖNYÖRGÉST mond.
Könyörögjünk! Hallgasd meg, Urunk, esdeklésünket, és könyörülj azokon, kik előtted bűnvallást tesznek, hogy bár lelkiismeretük vádoló szava elítéli őket, a te kegyelmed megbocsátó irgalma nyújtson feloldozást. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Add meg, kérünk, Urunk, nekünk szolgáidnak az igaz bűnbánattartás gyümölcsét, hogy az Egyház kegyelmi közösségében — melynek épségétől vétkezve elszakadtunk — most bocsánatot nyerve visszakerüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Isten, kinek tulajdona a könyörület és az irgalom, fogadd könyörgésünket, hogy bennünket, és minden szolgádat, akiket a vétek lánca nyűgöz, kegyesen feloldozzon könyörületességed. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Mindenható és irgalmas Isten, ki szomjazó népednek a sziklából élő vízforrást fakasztottál, fakaszd kemény szívünkből is a töredelem könnyeit, hogy bűneinket megsirassuk, és a te irgalmadból a bűnbocsánatot elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Ezután egy SZENTÍRÁSI OLVASMÁNY következik, melyre ismét énekkel felelhetünk (az 1. pontnál felsoroltakból választva).
Majd közösen elmondjuk a HÉT BŰNBÁNATI ZSOLTÁR alábbi részeit. A verseket felváltva mondjuk az előimádkozóval. Visszatérő vers:
NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat!
I. A 6. zsoltárból.
(1) Uram, ne büntess engem haragodban *
ne sújtsál engem felindulásodban!
(2) Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok *
gyógyíts meg, Uram, mert megrendült az én lelkem.
(3) Térj hozzám, Uram, és mentsd ki lelkemet *
szabadíts meg engem irgalmasságodért.
(4) Mert nincs, aki a holtak közt megemlékeznék rólad *
a sírban pedig ki ad néked hálát?!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Itt rövid csendet tartunk.)
II. A 31. zsoltárból.
(1) Boldogok, akiknek az Úr megbocsátja bűneit *
akiknek elfödi gonoszságát.
(2) Vétkeimet föltárom, Uram, neked, *
és gonoszságomat nem rejtegetem előtted.
(3) Vádolom magamat gonoszságomért az Úr előtt *
mert Ő az, ki elengedi bűneim gyalázatát.
(4) Ezért imádkoznak, Uram, hozzád a szentek *
hozzád kiáltanak a kellő időben.
(5) Bizony, ha úgy vannak is, mint a vízözönben *
nem éri el őket annak árja.
(6) Az Úr csapásai lesújtanak a bűnösökre *
de irgalmasság veszi körül azokat, kik az Úrban bíznak.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
III. A 37. zsoltárból.
(1) Uram, ne büntess engem haragodban *
ne sújtsál engem felindulásodban!
(2) Mert a te nyilaid átvertek engem *
reám nehezedett a te kezed.
(3) Nincs már semmi épség tagjaimban a te haragod miatt
bűneimnek tudatában nem lelnek már csontjaim se békét.
(4) Nyomorult vagyok én és végsőkig megalázott *
mind egész nap szomorúan járok.
(5) Uram, teelőtted van minden óhajtásom *
előtted nincsen rejtve szívbéli sóhajtozásom.
(6) Ne hagyj el hát, Uram, Istenem *
és ne távozz el tőlem!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
IV. Az 50. zsoltárból.
(1) Könyörülj rajtam, Isten *
a te agy irgalmasságod szerint!
(2) És könyörületednek sokasága szerint *
töröld el gonoszságomat
(3) Mert beismerem gonoszságomat *
és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor.
(4) Ellened, csak teellened vétkeztem *
és gonoszat cselekedtem színed előtt.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
V. A 101. zsoltárból.
(1) Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet *
és kiáltásom jusson eléd.
(2) Ne rejtsd el orcádat előlem *
szorongatásom napján hajtsd hozzám füledet!
(3) Lehanyatlottak napjaim, mint az árnyék, *
s én mint a széna, elszáradtam.
(4) De te, Uram, örökké megmaradsz
és a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
(5) Te fölkelvén könyörülsz Sionon *
mert ideje, hogy rajta könyörülj, mert eljött az idő.
(6) Mert fölépíti az Úr Siont *
és megjelenik dicsőségében.
(7) Az alázatosak imájára az Úr letekint *
és meg nem utálja azok könyörgését.
(8) Írassék föl mindez a jövendő nemzedéknek *
hogy a nép, mely majd születik, dicsérje az Istent!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
VI. A 129. zsoltárból.
(1) A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram *
Uram, hallgasd meg az én szómat!
(2) Legyen a te füled figyelmes *
könyörgésemnek szavára.
(3) Ha a gonoszságokat számon tartod, Uram *
Uram, ki áll meg akkor teelőtted?
(4) De nálad van, Uram, a kegyelem *
és irgalmasságod miatt reménykedem benned.
(5) Reménykedik az én lelkem az Úr igéjében *
lelkem az Úrra várakozik.
(6) Mert az Úrnál az irgalmasság *
és bőséges őnála a szabadítás.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
VII. A 142. zsoltárból.
(1) Uram, hallgasd meg imádságomat *
figyelmezz könyörgésemre a te hűséged szerint.
(2) Add, hogy meglássam irgalmasságodat *
mert benned bizakodom.
(3) Mutasd meg nekem az utat, amelyen járjak *
mert hozzád emelem az én lelkemet.
(4) Mert az Úrnál az irgalmasság *
és bőséges őnála a szabadítás.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
Most kissé hosszabb csendet tartunk, melyben ki-ki LELKIISMERET-VIZSGÁLATOT végezhet. Ez után következik a közös ESDEKLÉS, BŰNVALLOMÁS és KÖNYÖRGÉS. Először a rövid litánia a szentek egységében terjeszti Isten elé kérésünket. (Lehet énekelve, a nagyszombati litánia-dallam szerint.)
Letérdelünk. Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Mennyei Atyaisten: Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten: —
Szentlélek Úristen: —
Szűz Mária, Isten Anyja: Könyörögj érettünk!
Szent Mihály főangyal: —
Keresztelő Szent János: —
Szent Péter és Szent Pál apostolok: Könyörögjetek érettünk!
Istennek minden szentjei: —
Légy kegyelmes hozzánk: Ments meg Uram minket!
Megtestesülésed titka által: —
Szent halálod és feltámadásod által: —
A Védelmező Szentlélek kegyelme által: —
Az ítélet napján: —
Mi bűnösök: Kérünk, hallgass meg minket! Hogy irgalmasságod védelmezzen: —
Hogy minket az igaz töredelemre indíts: —
Hogy a bűnbánóknak a bocsánat ajándékát juttasd: —
Hogy minket a jóban megtarts: —
Hogy Egyházadat a bűnbánat által a szeretetben erősítsd: —
Hogy a bűnösöket és hitetleneket a megtérésre elvezesd: —
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Kegyelmezz nekünk!
Elmondjuk a MIATYÁNKOT, megbocsátva az ellenünk vétkezőknek, majd a pap ünnepélyes könyörgést végez a térdelő hívek fölé kitárt kezekkel:
Isten, az emberi nemnek jóságos Alkotója és irgalmas Megújítója! Ki a Sátán irigysége folytán az örök élet reménységéből kivetett embert egyszülött Fiad vére árán visszaváltottad: keltsd életre most bűnbánó szolgáidat! Mert te nem akarod halálukat, és nem hagyod el azokat sem, akik elhagytak téged. Fogadd hát magadhoz a megtérőket! Indítsanak irgalomra, Urunk, a bűnbánat könnyei és sóhajai! Te gyógyítsd sebeiket, te nyújtsd ki segítő kezedet az elesetteknek! Ne engedd, hogy Egyházad testének egyetlen tagját is elveszítse, ne engedd, hogy nyájad fogyatkozást szenvedjen, ne örvendhessen a Gonosz ellenség családodnak vesztesége fölött, ne vehesse birtokba a második halál azokat, kik az üdvösség fürdőjéből már újjászülettek! Eléd öntjük, Urunk, az esdeklő imákat, a te elődbe szívünknek sírását: légy kegyelmes a bűneiket megvallók iránt! Add, hogy úgy sirassák meg még halandó földi életükben vétküket, hogy az ítélet félelmetes napján az örök kárhozatra szóló ítéletet majd elkerüljék! Ne ismerjék meg a sötétség rettenetét, ne ismerjék meg a lángok sistergését, a tévelygés útjairól a megigazulás ösvényére visszatérve többé ne sebezze őket a bűn, hanem sértetlen maradjon az, amit kegyelmed alkotott és amit irgalmad megújított bennük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
A pap figyelmeztet, hogy a halálos bűnök feloldozását a szentségi gyónásban kell keresnünk. Majd fölállunk és közösen elmondjuk a BŰNVALLÁST.
Gyónom a mindenható Istennek...
Pap: Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre. — Ámen.
Pap: Bűneink elengedését, feloldozását és bocsánatát adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten. — Ámen.
HÁLAADÓ ÉNEKET éneklünk (legalkalmasabb: „Az Úristent magasztalom” kezdetű), közben a pap meghint minket szenteltvízzel.
ELBOCSÁTÓ ÁLDÁS (A pap a nép fölé terjesztett kézzel imádkozza:)
Uram Jézus Krisztus, aki megadtad Péternek a bűnök feloldozásának hatalmát, vezessen el benneteket az Egyház szentségi szolgálata által a kegyelem teljességéhez. — ÁMEN.
Ő javítsa ki bennetek azt, amit a bűn elrontott, s őrizze meg azt, amit a kegyelem bennetek létrehozott. — ÁMEN.
Adja meg végtelen irgalmával, hogy ítélőszéke előtt majd tisztán jelenjetek meg, s elnyerjétek az örök életet. — ÁMEN.
Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek. — ÁMEN.
Menjetek békével! — ISTENNEK LEGYEN HÁLA!
Megjegyzés: A pap nélkül végzett bűnbánati ájtatosságban a vezető diakónus vagy laikus a pap szavait mindenütt többesszám első személyben mondja.
Bűnbánati ájtatosságokra az év folyamán többször is sor kerülhet, de különlegesen időszerűek a Nagyböjtben. A régi Egyház a böjtidő kezdetén és végén (hamvazószerdán és nagycsütörtökön) tartott ilyen liturgiát a nyilvános vétkekért vezeklők fölött, kikhez azonban önkéntesen csatlakoztak bűnbánatuk jeléül a többi hívek is. Hamvazószerdán és a Nagyhéten kívül a lelkigyakorlatok, missziós beszédek is jó alkalmat adnak erre az ájtatosságra. (További Bűnbánati ájtatosságok az egyházi szertartáskönyvekben.)
A szertartást BŰNBÁNATI KEZDŐÉNEK indítja. A következőkből választhatók: Figyelj reánk, Urunk; Tekints reánk; Könyörülj Istenem; Ne hagyj elesnem; Seregeknek hatalmas nagy Királya; Térj meg, keresztény.
Ezután a pap (vagy előimádkozó) KÖNYÖRGÉST mond.
Könyörögjünk! Hallgasd meg, Urunk, esdeklésünket, és könyörülj azokon, kik előtted bűnvallást tesznek, hogy bár lelkiismeretük vádoló szava elítéli őket, a te kegyelmed megbocsátó irgalma nyújtson feloldozást. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Add meg, kérünk, Urunk, nekünk szolgáidnak az igaz bűnbánattartás gyümölcsét, hogy az Egyház kegyelmi közösségében — melynek épségétől vétkezve elszakadtunk — most bocsánatot nyerve visszakerüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Isten, kinek tulajdona a könyörület és az irgalom, fogadd könyörgésünket, hogy bennünket, és minden szolgádat, akiket a vétek lánca nyűgöz, kegyesen feloldozzon könyörületességed. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
vagy: Könyörögjünk! Mindenható és irgalmas Isten, ki szomjazó népednek a sziklából élő vízforrást fakasztottál, fakaszd kemény szívünkből is a töredelem könnyeit, hogy bűneinket megsirassuk, és a te irgalmadból a bűnbocsánatot elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Ezután egy SZENTÍRÁSI OLVASMÁNY következik, melyre ismét énekkel felelhetünk (az 1. pontnál felsoroltakból választva).
Majd közösen elmondjuk a HÉT BŰNBÁNATI ZSOLTÁR alábbi részeit. A verseket felváltva mondjuk az előimádkozóval. Visszatérő vers:
NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat!
I. A 6. zsoltárból.
(1) Uram, ne büntess engem haragodban *
ne sújtsál engem felindulásodban!
(2) Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok *
gyógyíts meg, Uram, mert megrendült az én lelkem.
(3) Térj hozzám, Uram, és mentsd ki lelkemet *
szabadíts meg engem irgalmasságodért.
(4) Mert nincs, aki a holtak közt megemlékeznék rólad *
a sírban pedig ki ad néked hálát?!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Itt rövid csendet tartunk.)
II. A 31. zsoltárból.
(1) Boldogok, akiknek az Úr megbocsátja bűneit *
akiknek elfödi gonoszságát.
(2) Vétkeimet föltárom, Uram, neked, *
és gonoszságomat nem rejtegetem előtted.
(3) Vádolom magamat gonoszságomért az Úr előtt *
mert Ő az, ki elengedi bűneim gyalázatát.
(4) Ezért imádkoznak, Uram, hozzád a szentek *
hozzád kiáltanak a kellő időben.
(5) Bizony, ha úgy vannak is, mint a vízözönben *
nem éri el őket annak árja.
(6) Az Úr csapásai lesújtanak a bűnösökre *
de irgalmasság veszi körül azokat, kik az Úrban bíznak.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
III. A 37. zsoltárból.
(1) Uram, ne büntess engem haragodban *
ne sújtsál engem felindulásodban!
(2) Mert a te nyilaid átvertek engem *
reám nehezedett a te kezed.
(3) Nincs már semmi épség tagjaimban a te haragod miatt
bűneimnek tudatában nem lelnek már csontjaim se békét.
(4) Nyomorult vagyok én és végsőkig megalázott *
mind egész nap szomorúan járok.
(5) Uram, teelőtted van minden óhajtásom *
előtted nincsen rejtve szívbéli sóhajtozásom.
(6) Ne hagyj el hát, Uram, Istenem *
és ne távozz el tőlem!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
IV. Az 50. zsoltárból.
(1) Könyörülj rajtam, Isten *
a te agy irgalmasságod szerint!
(2) És könyörületednek sokasága szerint *
töröld el gonoszságomat
(3) Mert beismerem gonoszságomat *
és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor.
(4) Ellened, csak teellened vétkeztem *
és gonoszat cselekedtem színed előtt.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
V. A 101. zsoltárból.
(1) Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet *
és kiáltásom jusson eléd.
(2) Ne rejtsd el orcádat előlem *
szorongatásom napján hajtsd hozzám füledet!
(3) Lehanyatlottak napjaim, mint az árnyék, *
s én mint a széna, elszáradtam.
(4) De te, Uram, örökké megmaradsz
és a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
(5) Te fölkelvén könyörülsz Sionon *
mert ideje, hogy rajta könyörülj, mert eljött az idő.
(6) Mert fölépíti az Úr Siont *
és megjelenik dicsőségében.
(7) Az alázatosak imájára az Úr letekint *
és meg nem utálja azok könyörgését.
(8) Írassék föl mindez a jövendő nemzedéknek *
hogy a nép, mely majd születik, dicsérje az Istent!
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
VI. A 129. zsoltárból.
(1) A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram *
Uram, hallgasd meg az én szómat!
(2) Legyen a te füled figyelmes *
könyörgésemnek szavára.
(3) Ha a gonoszságokat számon tartod, Uram *
Uram, ki áll meg akkor teelőtted?
(4) De nálad van, Uram, a kegyelem *
és irgalmasságod miatt reménykedem benned.
(5) Reménykedik az én lelkem az Úr igéjében *
lelkem az Úrra várakozik.
(6) Mert az Úrnál az irgalmasság *
és bőséges őnála a szabadítás.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
VII. A 142. zsoltárból.
(1) Uram, hallgasd meg imádságomat *
figyelmezz könyörgésemre a te hűséged szerint.
(2) Add, hogy meglássam irgalmasságodat *
mert benned bizakodom.
(3) Mutasd meg nekem az utat, amelyen járjak *
mert hozzád emelem az én lelkemet.
(4) Mert az Úrnál az irgalmasság *
és bőséges őnála a szabadítás.
Együtt: NE EMLÉKEZZÉL MEG, URAM, BŰNEINKRŐL, és ne büntess minket vétkeink miatt! Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el rólunk haragodat! (Csend.)
Most kissé hosszabb csendet tartunk, melyben ki-ki LELKIISMERET-VIZSGÁLATOT végezhet. Ez után következik a közös ESDEKLÉS, BŰNVALLOMÁS és KÖNYÖRGÉS. Először a rövid litánia a szentek egységében terjeszti Isten elé kérésünket. (Lehet énekelve, a nagyszombati litánia-dallam szerint.)
Letérdelünk. Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Mennyei Atyaisten: Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten: —
Szentlélek Úristen: —
Szűz Mária, Isten Anyja: Könyörögj érettünk!
Szent Mihály főangyal: —
Keresztelő Szent János: —
Szent Péter és Szent Pál apostolok: Könyörögjetek érettünk!
Istennek minden szentjei: —
Légy kegyelmes hozzánk: Ments meg Uram minket!
Megtestesülésed titka által: —
Szent halálod és feltámadásod által: —
A Védelmező Szentlélek kegyelme által: —
Az ítélet napján: —
Mi bűnösök: Kérünk, hallgass meg minket! Hogy irgalmasságod védelmezzen: —
Hogy minket az igaz töredelemre indíts: —
Hogy a bűnbánóknak a bocsánat ajándékát juttasd: —
Hogy minket a jóban megtarts: —
Hogy Egyházadat a bűnbánat által a szeretetben erősítsd: —
Hogy a bűnösöket és hitetleneket a megtérésre elvezesd: —
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit: Kegyelmezz nekünk!
Elmondjuk a MIATYÁNKOT, megbocsátva az ellenünk vétkezőknek, majd a pap ünnepélyes könyörgést végez a térdelő hívek fölé kitárt kezekkel:
Isten, az emberi nemnek jóságos Alkotója és irgalmas Megújítója! Ki a Sátán irigysége folytán az örök élet reménységéből kivetett embert egyszülött Fiad vére árán visszaváltottad: keltsd életre most bűnbánó szolgáidat! Mert te nem akarod halálukat, és nem hagyod el azokat sem, akik elhagytak téged. Fogadd hát magadhoz a megtérőket! Indítsanak irgalomra, Urunk, a bűnbánat könnyei és sóhajai! Te gyógyítsd sebeiket, te nyújtsd ki segítő kezedet az elesetteknek! Ne engedd, hogy Egyházad testének egyetlen tagját is elveszítse, ne engedd, hogy nyájad fogyatkozást szenvedjen, ne örvendhessen a Gonosz ellenség családodnak vesztesége fölött, ne vehesse birtokba a második halál azokat, kik az üdvösség fürdőjéből már újjászülettek! Eléd öntjük, Urunk, az esdeklő imákat, a te elődbe szívünknek sírását: légy kegyelmes a bűneiket megvallók iránt! Add, hogy úgy sirassák meg még halandó földi életükben vétküket, hogy az ítélet félelmetes napján az örök kárhozatra szóló ítéletet majd elkerüljék! Ne ismerjék meg a sötétség rettenetét, ne ismerjék meg a lángok sistergését, a tévelygés útjairól a megigazulás ösvényére visszatérve többé ne sebezze őket a bűn, hanem sértetlen maradjon az, amit kegyelmed alkotott és amit irgalmad megújított bennük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
A pap figyelmeztet, hogy a halálos bűnök feloldozását a szentségi gyónásban kell keresnünk. Majd fölállunk és közösen elmondjuk a BŰNVALLÁST.
Gyónom a mindenható Istennek...
Pap: Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre. — Ámen.
Pap: Bűneink elengedését, feloldozását és bocsánatát adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten. — Ámen.
HÁLAADÓ ÉNEKET éneklünk (legalkalmasabb: „Az Úristent magasztalom” kezdetű), közben a pap meghint minket szenteltvízzel.
ELBOCSÁTÓ ÁLDÁS (A pap a nép fölé terjesztett kézzel imádkozza:)
Uram Jézus Krisztus, aki megadtad Péternek a bűnök feloldozásának hatalmát, vezessen el benneteket az Egyház szentségi szolgálata által a kegyelem teljességéhez. — ÁMEN.
Ő javítsa ki bennetek azt, amit a bűn elrontott, s őrizze meg azt, amit a kegyelem bennetek létrehozott. — ÁMEN.
Adja meg végtelen irgalmával, hogy ítélőszéke előtt majd tisztán jelenjetek meg, s elnyerjétek az örök életet. — ÁMEN.
Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek. — ÁMEN.
Menjetek békével! — ISTENNEK LEGYEN HÁLA!
Megjegyzés: A pap nélkül végzett bűnbánati ájtatosságban a vezető diakónus vagy laikus a pap szavait mindenütt többesszám első személyben mondja.