Magyarázat
A magyar bűnbánati költészet monumentális alkotása. A kísértésektől, bűnöktől, a kétségbeesés viharaitól szenvedő ember teljes bizalommal veti magát Isten elé: elismeri önmaga fölött Isten teljhatalmát, s egyben az ő atyai jóságára bízza ügyét.
Kotta
(1) Ne hagyj elesnem, felséges Isten, keserűségemben,
Te szent nevedért légy segítséggel, ne essem kétségbe;
mert mindenfelől látod, Úristen, vagyok kísértésben.
(2) Gyermekségemtől, felséges Isten, mind ezideiglen
téged hívtalak én segítségül minden ínségemben:
mostan sem lehet más bizodalmam, sem földön, sem mennyben.
(3) Nincs is énnekem más bizodalmam, Úristen, náladnál,
akármiképpen cselekedj vélem, csak ne haragudjál!
Mint kegyes Atya, fiadat dorgáld, ó csak meg ne utálj!
(4) Dicséret neked, Atya Úristen, a te szent Fiaddal!
Áldassál tőlünk a Szentlélekkel, mi Vigasztalónkkal!
Most és örökké imádunk téged zengő énekszókkal.
- Kíséret #1 (837.7 kB)