Kelj fel, Uram

Exsurge, Domine
Nagyböjt 3. vasárnapja
Graduále Bibliai szakasz: Zs 9,20.4 Forrás: ÉE 537 (643. oldal), GH 96 (93. oldal)

Isten országának, a lélek üdvösségének legnagyobb ellensége, a legördögibb bűn: a kevélység. Aki magabiztos saját erejében, azt elhagyja Isten ereje. Aki pedig „gyengeségeivel dicsekszik, azt eltölti Isten ereje.” Az ének Istent kéri, hogy töjre meg ezt a kevélységet a mi szívünkben, és „ellenségeinkben is”, tehát a bűnösökben. Krisztus engedelmessége, alázata volt a fegyver a Sátán kevélysége ellen, s így „vette föl urunk az embert a halál kapuitól”, az örök halál hatalmából, hogy már „Sion kapuiban”, vagyis Egyházunk drága csarnokában dicsérhessük szent nevét.

Kotta

Kelj fel, Uram, ne hatalmaskodjék az ember, állítsd ítéletre a nemzeteket színed elé!

V. Az én ellenségeim † visszafordulván *
meggyengültek és elvesztek a te or/cád előtt.
ÁLLÍTSD ÍTÉLETRE.
V. Ki fölveszel engem † a halál kapuitól, *
hogy hirdessem dicséretedet Sion ka/pujában.
ÁLLÍTSD ÍTÉLETRE. KELJ FEL, URAM.