Magyarázat
Misekezdő és felajánlási ének a Szenvedésről.
Kotta
(1) Hogyha hozzád járulunk, szemünk könnybe lábad,
úgy csókoljuk, ó Urunk, drága keresztfádat.
Elgyötört testedet feszítették rája,
latrok közt függöttél, mindenség Királya!
úgy csókoljuk, ó Urunk, drága keresztfádat.
Elgyötört testedet feszítették rája,
latrok közt függöttél, mindenség Királya!
(2) Krisztusnak szent keresztje győzedelmi zászlónk,
amellyel megszerezte üdvünket Megváltónk.
Itt ragyok előttünk hitünk szent jelvénye,
űzzön el lelkünkből minden árnyat fénye.
FELAJÁNLÁSRA:
(3) Ezt a sok kínt érettünk szótlan elszenvedted,
hogy nekünk, kik vétettünk, megnyissad a mennyet.
Bűnbánó szívünket Isten elé tárjuk,
ezt a bort, kenyeret néki felajánljuk.
(4) Amikor szent lelkedet, Megváltónk, kiadtad,
a világ megreszketett, megrendült alattad.
Föld és ég hirdették, hogy te vagy az Isten,
akit áld és imád a világon minden.
amellyel megszerezte üdvünket Megváltónk.
Itt ragyok előttünk hitünk szent jelvénye,
űzzön el lelkünkből minden árnyat fénye.
FELAJÁNLÁSRA:
(3) Ezt a sok kínt érettünk szótlan elszenvedted,
hogy nekünk, kik vétettünk, megnyissad a mennyet.
Bűnbánó szívünket Isten elé tárjuk,
ezt a bort, kenyeret néki felajánljuk.
(4) Amikor szent lelkedet, Megváltónk, kiadtad,
a világ megreszketett, megrendült alattad.
Föld és ég hirdették, hogy te vagy az Isten,
akit áld és imád a világon minden.
- Kíséret #1 (800.9 kB)