Magyarázat
Szent István királyról. Benne a világosság és az uralkodó állapotbeli kötelességeinek teljesítése elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül erőtlen és hazug lett volna. Az eddig fékezetlen magyarságnak erős törvényt szab. Az alattvalót és uralkodót egyaránt nehéz próba elé állító fegyelem az országnak megtartója, a magyarságnak néppé kovácsolója lett. Hiszen „csak az a nép, melyet a jog fog össze”. A 2. vershez: István döntése a latin kereszténységhez, a római szent igazsághoz kapcsolta a magyar egyházat, s ezzel megóvta a következő századok egyházszakadásának következményeitől. 3. versszak: Halálakor nem hagyta árván övéit: Mária oltalmába ajánlotta, s az égben maga is pártfogóként áll mellettünk.
Kotta
(1) Igaz hitnek plántálója,
pogányságnak megrontója,
István király, ki a hitre eljuttattál,
te vagy, aki néppé tettél, törvényt adtál.
(2) Elvezettél az Egyházhoz,
római szent igazsághoz,
országodat Máriának ajánlottad,
halálodkor minden gondját reá hagytad.
(3) Az Istennek trónusánál,
a mennyei szent Királynál
István Király, légy e népnek szószólója,
benned bízó magyaroknak pártfogója!
- Kíséret #1 (590.0 kB)