Magyarázat
Mária Magdolnáról (július 22. lásd „Sanctorale”-t). „Sok bűne megbocsáttatott, mert nagyon szeretett” Lk 7,47. A 3. vers az Énekek Énekéből vett idézetekkel fejezi ki az istenszerető lélek ragaszkodását, a 4. vers pedig a bűnbánó ember hálaadásáról énekel.
Kotta
(1) Mária Magdolna, szeretetnek szép lángja,
penitenciának fényességes példája,
ma a vétkezőket, sötétben élőket
megtérésre indítja:
(2) „Sok siralmas szóval bűneimet megvallom,
az én Krisztusomnak bő kegyelmét óhajtom,
sűrű könnyhullással, keserves sírással
szent lábait megmosom.
(3) Megöleltem őt már reménykedő lélekkel,
hozzá ragaszkodtam én szerető szívemmel,
már el nem eresztem, holtomig követem
alázatos élettel.”
(4) Együtt énekeljünk az irgalmas Istennek,
aki üdvöt ígér szegény bűnös lelkünknek,
hála és tisztesség, adassék dicsőség
a mennyei Fölségnek!
- Kíséret #1 (594.4 kB)