Magyarázat
Az áldozásban mi, az Úr nemzetségei fölmegyünk az ő házába, és részesedünk abban a bőségben, mely csak itt található. Egyúttal megtaláljuk itt a testvéri közösséget és a valódi Sálemet, lelki békességet.
Kotta
(1) Vigadtam, amikor azt mondották / nékem: *
„Fölmegyünk az Úr há/zába!”
(2) Ott állnak az ítéletnek / székei, *
Dávid házának / trónjai. ANT.
(3) Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek, és / mondjátok: *
szerencsés legyen, ki szeret / téged!
(4) A te erős falaid között honoljon / békesség, *
és magas tornyaidban legyen mindig / bőség! ANT.
(5) Atyámfiaiért és barátaim / miatt *
békességet kívánok / néked!
(6) Mert a mi Urunk, Istenünk lakóhelye benned / vagyon, *
kívánok minden jót / néked! ANT.
- Kíséret #1 (140.1 kB)