Vala egy férfi

Vir erat
Évközi 27. vasárnap
Offertórium
Dallam: Recitatív tónus. Bibliai szakasz: Jób 1,1.9–11; 2,7; 6,2.11.12; 7,7 Forrás: GH 382 (359. oldal)

„A béketűrő Jób maga az Egyház, de nekem is Jóbnak kell lennem. Isten kegyelme a szenvedés, mely arra való, hogy idegeneknek érezzük magunkat itt a földön. Ez a küzdelmekkel teli élet legyen ma az én áldozati adományom.” (Pius Parsch)

Kotta

Vala egy férfi Husz földjén, Jób nevezetű, egyszerű és igaz ember és Istenfélő, akit a Sátán kikért magának, hogy megkísértse, és hatalom adatott annak az Úrtól vagyona és teste fölött. R. És elpusztította minden vagyonát és gyermekeit, és testét is megsebesíté súlyos fekélyekkel. V. Bár elengedtetnének bűneim, bár elengedtetnének bűneim, melyekkel kiérdemeltem a haragot, melyekkel kiérdemeltem a haragot és a gyötretést, és a gyötretést, és a gyötretést, melyet szenvedek, és egyre terhesebb… Mert micsoda, mert micsoda az én erősségem, hogy elviseljem, avagy mi az én végem, hogy türelemmel legyek? Vajon a kő erőssége az én erősségem, vagy ércből van-e a testem, vagy ércből van-e a testem? Mert, mert, mert megtagadtatik a szememtől, hogy jókat lásson, hogy jókat lásson, hogy jókat lássak, hogy jókat lássak, hogy jókat lássak, hogy jókat lássak, hogy jókat lássak, hogy jókat lássak! R. Vala egy férfi Husz földjén, Jób nevezetű, egyszerű és igaz ember és Istent félő, akit a Sátán kikért magának, hogy megkisértse.