Magyarázat
Az üdvösség utáni vágyunkat kielégíti a szentáldozás, de egyúttal fokozza is az örökké tartó üdvösség kívánságát. Krisztus és az ő törvénye az út, mely erre elvezet.
Kotta

A te üdvözítésedért emésztődik a lelkem és a te igédben igen bízom, Uram!
(1) Boldogok, kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *
és az Úr törvénye szerint / járnak.
(2) Szálljon reám, Uram, a te irgalmas/ságod, *
a te üdvösséged, miképpen megmon/dottad! ANT.
(3) Mondtak nekem szép szavakat a / hamisak, *
de nem olyan az, mint a te tör/vényed.
(4) Csaknem végeztek velem e / földön, *
de parancsolataidat én mégsem / hagytam el. ANT.
(5) Gyűlölöm a megosztott szívű/eket, *
és szeretem a te törvé/nyedet.
(6) Szemeim sóvárognak a te szabadítá/sodért, *
és igaz-voltodnak megszólalá/sáért. ANT.
(7) Sokan vannak, akik üldöznek engem és hábor/gatnak, *
de a te bizonyságaidtól el nem / hajlottam.
(8) A hatalmasok ok nélkül üldöznek / engem, *
de nem fél szívem, csak a te i/gédtől. ANT.
(9) Várom, Uram, a te szabadítá/sodat, *
és parancsolataidat / szeretem.
(10) Vágyódtam a te üdvözítésedre, / Uram, *
és törvényedben van az én gyönyörű/ségem. ANT.
- Kíséret #1 (153.7 kB)