Magyarázat
Bensőséges könyörgés a szentáldozásban magunkhoz vett Krisztushoz.
Kotta
(1) Boldogok, kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *
és az Úr törvénye szerint / járnak.
(2) Boldogok, kik az ő bizonyságaira / figyelnek, *
teljes szívükből kere/sik őt. ANT.
(3) A földhöz tapadt az én / lelkem, *
eleveníts meg engem a te igéd / szerint!
(4) Elernyedt a lelkem kedvetlensé/gemben, *
erősíts meg engem igéd / szerint! ANT.
(5) És szálljon reám, Uram, a te irgalmasságod, *
a te üdvösséged, miképpen megmon/dottad.
(6) Akik félnek téged, látnak engem, és örven/deznek, *
mert a te igédben igen / bíztam! ANT.
(7) Legyen a te irgalmad vígasztalá/somra, *
szolgádnak adott szavad / szerint!
(8) A te üdvözítésedért emésztődik a / lelkem, *
és a te igédben igen / bízom. ANT.
(9) Szemeim a te szavadért sóvá/rognak, *
mondván: mikor vígasztalsz meg / engem?
(10) Te vagy nékem pajzsom s mene/dékem, *
és a te igédben igen / bízom. ANT.
- Kíséret #1 (182.3 kB)