Kenyeret adtál nékünk

Panem de caelo
Évközi 18. vasárnap
Kommunió
Dallam: Gregorián típusdallam. Bibliai szakasz: Bölcs 16,20; Zs 77 Forrás: GH 338 (319. oldal)

A zsoltár a manna emlékezetét hirdeti, azét a mennyei kenyérét, melyről Krisztus maga mondta: „Nem Mózes adott kenyeret nektek a mennyből, hanem az én Atyám adja meg nektek a mennyből való igazi kenyeret.” (Jn 6,31)

Kotta

Kenyeret adtál nékünk az égből, Uram, minden gyönyörűséggel és édes ízzel teljeset.

(1) Figyelmezz, én népem, tanítá/somra, *
hajtsátok fületeket az én szám igé/ire!
(2) Megnyitom számat példabeszé/dekben, *
elmondom az ősi idők / titkait. ANT.

(3) Amiket hallottunk és megér/tettünk, *
mit atyáink beszéltek el / nekünk.
(4) Nincs az eltitkolva fiaik / elől, *
elmondjuk az ifjú nemze/déknek. ANT.

(5) Az Úr dicséretét és az ő / erejét, *
és csodálatos dolgait, melyeket csele/kedett.
(6) Parancsolt onnan felülről a /felhőknek, *
és megnyitá az ég aj/tóit. ANT.

(7) És mannát hullatott nekik ele/delül, *
és égi kenyeret adott / nékik.
(8) Az angyalok kenyerét ette az / ember, *
eledelt küldött nekik / bőséggel. ANT.