Téged, Isten, dicsérünk (II.)

Te Deum
Záróénekek
Himnusz Dallam: A középkori magyar Te Deum származéka. Erdélyi népi gyűjtésből. Szöveg: Pázmány Péter fordítása, középkori hagyomány alapján. Forrás: ÉE 370 (432. oldal)

TÉGED, ISTEN DICSÉRÜNK — TE DEUM. A himnusz első részében az ég és föld egyesül egy óriási karban, hogy egy szívvel énekelje a Legszentebbet. E rész középpontjában hangzik föl az Izaiás próféta látomásából ismert, Istenhez legméltóbb dicséret: Sanctus — Szent, szent, szent! Az énekben ez a vers mintegy Isten személyes jelenlétét idézi. Előtte a teremtés nagy műve zengi a dicséretet (az egész kozmosz, majd az angyalok, s az Isten trónjához legközelebb álló kerubok és szeráfok), a Sanctus után pedig a megváltás műve idéződik fel (először a megtestesült Istenhez legközelebb álló apostolok, azután azok, akiket Isten különleges szolgálatra kiválasztott — az ősegyház ezeket hívta prófétáknak —, majd a vértanúk, s az egész földön elterjedt Anyaszentegyház). Az első részt a Szentháromság magasztalása zárja le. A második szakasz Krisztusról szól. Őt jövendölte a 23. zsoltár: a „Dicsőség Királya”, aki majd megjelenik, s az angyali fejedelmektől megnyitott mennyei kapun át belép oda, emberi természete szerint is. A Te Deum erre gondolva már a beteljesülést hirdeti: a Dicsőség Királya kijött az Atyától, hogy az emberiséget megmentse; a halál és feltámadás győzelme után neki újból megnyílnak e kapuk, hogy oda már minket is bevigyen magával. A harmadik szakasz kéri, hogy a megváltásban részesült, megkeresztelt hívőket is vigye be Krisztus az örök dicsőségbe, végül a negyedik rész zsoltárokból vett idézetekkel Isten segítségét kéri földi életünkre. Az Egyház legrégibb, egyben legszebb magasztaló-hálaadó éneke. A IV. században keletkezett, sőt egyes részei, elemei még korábbra, a vértanúk korába vezethető vissza. A szöveg a zsoltárok költészetéhez hasonlóan magasrendű, emelkedett próza, rím és szabályos ritmus nélkül, mégis szárnyaló, ünnepélyesen egyszerű nyelven, mint a Biblia és a liturgia többi szövege is.

A Te Deumot őseink gyakrabban énekelték, mint manapság szokásos. Ezzel is arra nevelték magukat, hogy a liturgia szellemében az istenimádást tartsák a legszebb, az emberhez legméltóbb foglalatosságnak, abba egész önátadással bekapcsolódjanak. Mi is énekeljük minél gyakrabban a nagy ünnepeken a misék végén (pl. Húsvét, Szentháromság, Krisztus Király és más főünnepek), ájtatosságokon, vallásos összejöveteleken, lelkigyakorlatok alkalmával.

Kotta

A MENNYEI ANGYALOKHOZ TÁRSULVA AZ EGYHÁZ DICSŐÍTI AZ ÖRÖK ISTENT: Pap: Te Deum laudamus! Nép: Téged, Isten, dicsérünk * téged Úrnak vallunk. 2. Téged, örök Atyaistent * minden teremtményed tisztel. 3. Néked mindnyájan az angyalok * néked az egek és minden hatalmasságok. 4. Néked a Kerub és Szeráf angyalok * szüntelen szóval énekelnek: 5. Szent-Szent! Szent-Szent! Szent a seregeknek Ura, Istene! 6. Teljes az ég és a föld * Felségednek dicsőségével. 7. Téged az apostoloknak * dicsőséges kara, 8. Téged a prófétáknak * dicséretes száma, 9. Téged a mártíroknak * fényes serege dicsér. 10. Téged széles e világon * vall és dicsér az Anyaszentegyház, 11. Véghetetlen * felséges Atyaistent, 12. A te tiszteletre méltó * igaz és egyetlenegy Fiadat, 13. A Szentlelket is * a Vigasztalót. KRISZTUS MEGVÁLTÓ MŰVÉNEK DICSŐÍTÉSE: 14. Te dicsőségnek * Királya, Krisztus! 15. Te az Atyaistennek * örökkévaló Fia vagy. 16. Te a megszabadításért fölvevén az emberi természetet * nem iszonyodtál a Szűznek méhétől. 17. Te meggyőzvén a halál fullánkját * megnyitád híveidnek a mennyországot. 18. Te az Istennek jobbján ülsz * Atyádnak dicsőségében. 19. E világra jövendő bírónak * hiszünk, Urunk, téged. KÉRÉSEK (Itt meghajlunk vagy letérdelünk): 20. Téged azért kérünk, légy segítsége a te szolgáidnak * kiket szent véreddel megváltottál. 21. Add meg, hogy az örök boldogságban * a te szenteid közé számláltassunk. 22. Üdvözítsd, Uram, a te népedet * áldd meg a te örökségedet! 23. És igazgasd, Uram, és felmagasztaljad * most és mindörökké! ZÁRÓ FOHÁSZOK (Felegyenesedünk vagy felállunk): 24. Minden napokon * áldunk tégedet! 25. És dicsérjük a te neved örökké * és mindörökkön örökké. 26. Méltóztassál, Uram, e mai napon * minden bűntől minket megőrizni. 27. Könyörülj rajtunk, Úristen * könyörülj mirajtunk! 28. Legyen a te irgalmasságod mirajtunk * amint tebenned bíztunk. 29. Tebenned bíztam, Uram * soha meg nem szégyenülök. Amen.
V. Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt!
R. Dicsérjük és magasztaljuk őt mindörökké! V. Benedicamus Patrem et Filium cum Sancto Spiritu!
R. Laudemus et superexaltemus eum in saecula! Könyörgés
Könyörögjünk! Isten, kinek irgalmassága megszámlálhatatlan és jóságának kincse véghetetlen! Hálát adunk szent Fölségednek minden ajándékaidért, és kegyességed előtt szüntelenül esdeklünk, hogy ki a hozzád folyamodók kérését teljesíted, őket soha el nem hagyva az örökké tartó jutalmakra elvezesd! A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.