Kotta
(1) Magasztallak, Uram, felemeltél engem,
nem hagytad, nem tűrted más rabjává lennem,
ó Uram, Istenem, hozzád kiáltottam:
könyörülj rajtam!
nem hagytad, nem tűrted más rabjává lennem,
ó Uram, Istenem, hozzád kiáltottam:
könyörülj rajtam!
(2) És te siralmamat fordítád vígságra,
gyászruhám leoldtad, ím, bíborra váltva,
zengjen a dicséret, magasztaljon téged,
örökké, míg élek!
(3) Felhoztad lelkemet alvilág poklából,
fel is támasztottál haldoklók hadából,
zengjetek az Úrnak vígan, minden hívek:
hálával telt szívek!
gyászruhám leoldtad, ím, bíborra váltva,
zengjen a dicséret, magasztaljon téged,
örökké, míg élek!
(3) Felhoztad lelkemet alvilág poklából,
fel is támasztottál haldoklók hadából,
zengjetek az Úrnak vígan, minden hívek:
hálával telt szívek!
- Kíséret #1 (580.9 kB)