Serkenj, lelkem, mély álmodból

Népénekek ádventre
Népének
Dallam: 16. század, mai népi gyűjtés szerint. Szöveg: Kájoni Kancionále. Forrás: ÉE 22 (95. oldal)

Régi magyar ének a karácsony megérkezéséről.

1–2. verse ádvent végén énekelhető esti ájtatosságokon, kisebb közösségek imádságaiban. A teljes éneket december 24-én jászolyba-helyezéskor, éjféli mise előtt és közben, családi karácsonyfa gyújtásnál.

Kotta

(1) Serkenj, lelkem, mély álmodból,
vigyázz magadra,
mert Urad jő evilágra,
szép váltságodra,
drága kincset hoz magával
orvoslásodra.

(2) Örülj immár, hogyha voltál
eddig bánatban,
mert Királyod, ki majd eljő
nagy hatalommal,
kisgyermekként száll le hozzád,
sok irgalommal.

(3) Teljes szívvel, víg örömmel
ma az angyalok
pásztoroknak megjelentik,
hogy az ő Uruk
e világra született már
égi Királyuk.

(4) Hegyen-völgyön s erdőn-mezőn
lakozó vadak,
víg madarak, égen játszók,
s minden állatok!
Megszületett ti Uratok,
jertek, áldjátok!

(5) Te is lelkem magasztald Őt,
Jézus anyjával,
együtt áldjad angyalokkal,
nagy buzgósággal,
örvendetes, vígasságos
szép muzsikákkal!