Magyarázat
„Bárcsak megismernéd Uradat a látogatás napján...” A látogat szó a lát igéből származik (visitatio). A lénye szerint láthatatlan Isten láthatóvá vált, az örökkévaló belépett az időbe, a halhatatlan most halandó testünkben jelent meg, hogy maga hozza el nekünk a halhatatlanságot. A vallásilag, erkölcsileg már-már szétszóródó, szétolvadó Isten-népet Krisztus, a Fő, önmaga testében újra egyesíti (lásd a második verset).
Kotta
Emlékezzél meg, Uram, mirólunk, jóakarattal néped iránt; látogass meg minket üdvösségeddel!
Zsoltár:
(1) Hogy majd megláthassuk a választottaidnak szánt /javakat, *
és örüljünk a te népednek örö/mével!
(2) Üdvözíts minket, Urunk, /Istenünk, *
és a nemzetek közül gyűjts egybe /minket! ANT.
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek.
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *
és mindörökkön örökké, /ámen. ANT.
- Kíséret #1 (551.2 kB)
- Kíséret #2 (136.6 kB)