Hozzád emelem

Ad te levavi
Ádvent 1. vasárnapja
Introitus
Dallam: Gregorián típusdallam. Bibliai szakasz: Ps 24,1.3.4.5 Forrás: ÉE 501 (573. oldal), GH 2 (5. oldal)

A kegyelem, a Megváltó eljövetele Isten ingyenes ajándéka, melyet nem lehet kiérdemelni. Az ember nem válthatja meg önmagát. Fel kell tárulnunk Isten kegyelmének („Hozzád emelem az én lelkemet”), alázatosan, bizalommal kérni és várni őt („mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek”), s alkudozás nélkül Istenre hagyni életünk vezetését („a te utaidat, Uram, mutasd meg nekem”).

Advent 1. vasárnapjának introitusa. Szükség esetén egész adventben énekelhető.

Kotta

Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek.

Zsoltár:
(1) A te utaidat, Uram, mutasd meg /nekem, *
és a te ösvényeidre taníts meg /engem!
(2) Igazgass engem a te igazságodban és taníts /engem, *
mert te vagy, Isten, én Üdvözítőm, és egész nap téged /várlak. ANT.

Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek.
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *
és mindörökkön örökké, /ámen. ANT.