Magyarázat
Húsvét vigíliáján a kommúnió helyett rövidített zsolozsmát imádkozunk.
Kotta
Jókor reggel, egy nappal szombat után, a sírhoz mentek, midőn a Nap már felkelt, alleluja, alleluja.
(1) Áldott az Úr, Izraelnek / Istene, *
mert meglátogatta és megváltotta az ő / népét.
(2) És fölemelte nekünk az üdvösség / erejét, *
Dávidnak, az ő szolgájának / házában.
(3) Miképpen megmondotta szentjeinek ajka / által, *
prófétái által, kik kezdettől fogva / voltak.
(4) Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, *
és mindazon kezéből, kik gyűlölnek / minket. (ANT.)
(5) Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, *
és megemlékezik szent szövetsé/géről.
(6) Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, *
hogy megadja / nékünk.
(7) Hogy megszabadulván az ellenség / kezéből *
félelem nélkül szolgáljunk / néki.
(8) Szentségben és igazságban az ő színe / előtt, *
életünknek minden / napján. (ANT.)
(9) És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája / leszel, *
mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő / utait.
(10) Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő / népének, *
bűneinknek bocsána/tára.
(11) A mi Istenünk irgalmának mélységei / által, *
mivel meglátogatott minket a magasságból / támadó.
(12) Hogy megvilágosítsa azokat, kit a sötétségben és a halál árnyékában / ülnek, *
és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa. (ANT.)
Dicsőség az Atyának és / Fiúnak *
és Szentlélek / Istennek.
Mikképpen kezdetben vala, most és / mindenkor, *
és mindörökkön örökké / amen. ANT.
- Kíséret #1 (907.3 kB)
- Kíséret #2 (614.5 kB)
- Kíséret #3 (249.4 kB)