Magyarázat
A mennybemenő Krisztust szólítjuk, mint közbenjárót: ne hagyjon árván minket, s mutassa meg mindig orcáját, amíg itt a földön, az ő nyomán sietünk oda, ahová ő „elment helyet készíteni”.
Kotta
Hallgasd meg, Uram, szavamat, mellyel hozzád kiáltottam, alleluja. Néked szólott a szívem, az orcám téged keresett, a te orcádat keresem Uram, e fordítsd el tőlem, alleluja.
(1) Az Úr az én világosságom és szabadu/lásom, * kitől is / félnék?
(2) Az Úr az én életemnek oltalma/zója, * kitől ret/tegnék? ANT.
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak, * és Szentlélek /Istennek.
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké, / ámen! ANT.
- Kíséret #1 (179.1 kB)
- Kíséret #2 (156.5 kB)