Magyarázat
Az Úr egyebek közt arra is rendelte a szentáldozást, hogy ígéretét teljesítse, és minket, kik a világban élünk, megőrizzen a gonosztól.
Kotta
Atyám, míg velük voltam, én megtartottam őket, akiket nekem adtál, alleluja. Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket e világból, hanem, hogy megőrizzed őket a gonosztól!
(1) Vigadtam, amikor azt mondották / nékem: *
„Fölmegyünk az Úr há/zába!
(2) Itt állnak immár / lábaink, *
csarnokaidnak küszöbén, ó, Jeru/zsálem! ANT.
(3) Jeruzsálem mily nagy városnak / épült, *
egybeillik annak minden / része.
(4) Oda mennek föl a nemzetségek, † nemzetségei az / Úrnak, *
bizonyságot tesz arról Izráel, hogy az Úr nevét itt kell / áldani. ANT.
(5) Ott állnak az ítéletnek / székei, * Dávid házának / trónjai.
(6) Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek, és / mondjátok: *
szerencsés legyen, ki szeret / téged! ANT.
(7) A te erős falaid közt honoljon / békesség, *
és magas tornyaidban legyen mindig / bőség!
(8) Atyámfiaiért és barátaim / miatt * békességet kívánok / néked!
(9) Mert a mi Urunk, Istenünk lakóhelye benned / vagyon, *
kívánok minden jót / néked! ANT.
- Kíséret #1 (205.3 kB)