Kotta
Én vagyok a jó Pásztor, és ismerem enyéimet, s ismernek engem enyéim, alleluja, alleluja.
(1) Az Úr az én pásztorom, nincsen hiányom / semmiben, *
zöldellő réteken ád helyet / nékem.
(2) Csöndes folyóvizek mellett nevelt föl / engem, *
felüdítette az én / lelkemet. ANT.
(3) Az igazság ösvényein vezetett / engem * az Ő ne/véért.
(4) Ha a halál völgyében járok is, nem félek a / rossztól, *
mert te ott vagy / velem. ANT.
(5) A Te vessződ és pásztor/botod, * megvigasztal / engem.
(6) Asztalt terítesz / nekem, * hogy szorongatóim szégyent / valljanak. ANT.
(7) Megkened olajjal / fejemet, * színültig töltöd / kelyhemet.
(8) És a Te irgalmasságod kísér / engem, * életemnek minden / napján.
(9) Hogy az Úr házában / lakjam * időtlen / időkig. ANT.
- Kíséret #1 (136.7 kB)