Oltárt szentelt Mózes

Sanctificavit Moyses
Évközi 24. vasárnap
Offertórium
Dallam: Recitatív tónus. Bibliai szakasz: Kiv 24,4.5.12.15.16; 33,18.20–23 Forrás: GH 367 (344. oldal)

Ennek az offertóriumnak kivételesen egyetlen hosszú verzusa van, melynek minden szakasza ugyanazon, az utolsó szó-tagra eső hármas F-E-D hajlításon fejeződik be, s a szakaszok közt nincsen visszatérés, kivéve a legvégén.

Kotta

Oltárt szentelt Mózes az Úrnak, —
és egészen elégő áldozatot ajánlott fel rajta, †
és véres áldozatot áldozott, —
és édességes alkonyati illatáldoza/tot az Úrnak, *
R. Izráel fiainak szí/ne előtt.

V. Szólott az Úr Mózeshez, mondván: †
Jöjj fel hozzám Sí/na hegyére, *
és állj meg annak csúcsán!

Fölkelve Mózes fölment a hegyre, —
ahová megparancsolta neki / az Isten; *
és leszállott hozzá az Úr felhőben, —
és megállott az ő színe előtt.

Látván Mózes, leborulva imádta őt, és mondta: —
Kérlek, Uram, engedd el a te néped/nek bűneit! *
És mondta neki az Úr: Beszéded szerint teszek vélük.

Könyörgött Mózes az Úrhoz, és így szólt: †
Ha kegyelmet találtam szí/ned előtt, *
mutasd meg nekem nyíltan magadat, és hadd lássalak téged!

És beszélt hozzá az Úr, mondván: †
Nem lát meg engem senki ember, úgy, hogy él/ve maradjon, *
de te légy ott a szikla ormán, és betakar téged / a jobbom, *
mígnem átmegyek.

És amíg átmegyek, elveszem a kezemet, —
és akkor meglátod dicsőségemet; †
arcomat azonban nem fo/god látni, *
mert én vagyok az Isten, aki csodákat teszek a / földön. R.