Magyarázat
A teljes bizalom és ráhagyatkozás hangja az áldozás pillanatában.
Kotta
(1) Tebenned bíztam, / Uram, *
soha meg nem szégye/nülök.
(2) A te igazságod által szabadíts meg és ments ki / engem, *
hajtsd hozzám füledet, és üdvözíts / engem. ANT.
(3) Légy nekem oltalmazó Istenem és megerősített váram, †
hogy szabaddá tégy / engem, *
mert erősségem és menedékem / vagy te!
(4) Mert te vagy az én béketűrésem, / Uram, *
és reménységem ifjúságomtól / fogva! ANT.
(5) Reád támaszkodom születésem óta, †
anyám méhétől fogva te vagy / oltalmam, *
benned van az én dicsőségem / mindenkor.
(6) Ne vess el engem az öregség / idején, *
midőn megfogyatkozik az erőm, ne hagyj el / engem! ANT.
(7) Isten, ne távozzál el / tőlem, * én Istenem, siess segítsé/gemre!
(8) Én pedig mindenkor / bízom, * és sokszoros dicséretedet / növelem.
(9) Ujjong az én ajkam, midőn éneklek / neked, *
és lelkem is, amelyet megvál/tottál! ANT.
- Kíséret #1 (169.1 kB)