Magyarázat
A földi aratásban a mennyei élet előképét is megláthatjuk. Amint a régi ember terményeinek javából áldozott Istennek, s Isten viszonzásul bőséges áldásával árasztotta el az embert, úgy a szentmisében mi is mindennél becsesebb áldozatunkat vittük az oltárra, s most, az áldozáskor a lelki áldások bőségében részesedünk.
Kotta
(1) Boldog ember az, ki az Urat / féli, *
az ő parancsolatait igen / kedveli.
(2) Hatalmas lészen magva a / földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik. ANT.
(3) Dicsőség és gazdagság az ő / házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön / örökké.
(4) Az igazaknak a sötétségben világosság / támad: *
ő, az irgalmas, könyörülő és / Igaz. ANT.
(5) Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, †
az ő dolgait igazul / rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
(6) Örök emlékezetben lészen az / igaz, *
nem fél a gonosz-hírhal/lástól. ANT.
(7) Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, † bátor az ő / szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek / bukását.
(8) Osztogat, adakozik a szegényeknek, †
az ő igazsága megmarad örökkön / örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel. ANT.
- Kíséret #1 (160.9 kB)