Magyarázat
Meg vagyunk váltva, de az új életet törékeny edényben őrizzük. Rászorulunk arra, hogy a keresztáldozat emlékjele, a szentmise újból és újból eltöltsön az állhatatosság kegyelmével.
Kotta
(1) Léptemet te vezéreljed, és tartsd meg ösvényeden,
hogy soha meg ne inogjon, s másfele ne térüljön!
R. Ó, mutasd meg nagy jóvoltod, mindenek hadd csodálják,
mert te vagy biztos oltalmunk, kik üdvük tőled várják.
hogy soha meg ne inogjon, s másfele ne térüljön!
R. Ó, mutasd meg nagy jóvoltod, mindenek hadd csodálják,
mert te vagy biztos oltalmunk, kik üdvük tőled várják.
(2) Ó, halld meg igaz ügyemet, hallgasd meg imádságom,
és figyelmezzél énhozzám, ne vesd meg kiáltásom! R.
(3) Úgy őrizd, Uram, lelkemet, mint szemeidnek fényét,
szárnyaid árnyékában végy, tartsd távol ellenségét! R
(4) Én egykor igazságodban megjelenvén előtted,
meglátom felséged színét, s boldogít dicsőséged. R
és figyelmezzél énhozzám, ne vesd meg kiáltásom! R.
(3) Úgy őrizd, Uram, lelkemet, mint szemeidnek fényét,
szárnyaid árnyékában végy, tartsd távol ellenségét! R
(4) Én egykor igazságodban megjelenvén előtted,
meglátom felséged színét, s boldogít dicsőséged. R
- Kíséret #1 (388.8 kB)
- Kíséret #2 (219.3 kB)