Ájtatosság Jézus hét szaváról

Ájtatosságok Nagyhétre
Egyéb
Ájtatosságok nagyböjtre
Egyéb
Ájtatosságok a szenvedés idejére
Egyéb
Dallam: Népi gyűjtésből. Szöveg: Az ének szövege középkori előzmények és XIX. századi énekeskönyvek, így az "Orgonahangok" alapján, népi gyűjtésből. Az elmélkedés és verzikulus a Gotteslob-ból, a könyörgések a Szent Béda Venerabilisnek tulajdonított imádság alapján. Forrás: ÉE 1068. oldal

Mivel Jézus a testté lett örök Ige, minden igéje kegyelmi erőt hordoz. A hívő, aki hittel és szeretettel hallgatja Jézus szavait, nemcsak tanítást nyer a szavakból, hanem részese lesz annak az érdemnek is, amit Krisztus minden egyes szavával és tettével elnyert számunkra az Atyánál.

Az alábbi rövid ájtatosságot a böjt folyamán a templomban miséhez, litániához kapcsolva végezhetjük, de családban, baráti körben is.

Kotta

Bevezető ének (ad notam Áldozatot hozzatok):
Kegyes Jézus, keresztfán
hét szavakat mondtál,
igéidet kövessük,
arra tanítottál.

Imádság: Uram Jézus, aki életed utolsó napján a kereszten függve hét szót mondottál: add, hogy azokat mindig eszünkben tartsuk. E szavaknak erejével kérlek, Uram, bocsásd meg mindazt, amit vétkeztünk, és tisztíts ki belőlünk mindent, amit a bűnök lelkünkben maguk után hagytak.
I. „BOCSÁSD MEG NEKIK, MERT NEM TUDJÁK, MIT CSELEKSZENEK!”
Ének: Legelőször értük szólsz,
kik felfeszítettek,
„Bocsásd meg ezt, szent Atyám,
nem tudják, mit tesznek!”

Elmélkedés: Jézus saját testében éli át mindazt a gonoszságot, amit az embere tesznek. A katonák kegyetlen módon hajtják végre a halálos ítéletet. S ő bocsánatot kér számukra. Még ő mentegeti őket: „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Számára a gonosztevők is azok közé az emberek közé tartoznak, kik az ő irgalmára várnak.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus Krisztus, ki megfeszítőidre Atyád bocsánatát kérted: segíts, hogy irántad való szeretetből mi is megbocsássunk minden ellenünk vétkezőnek. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen!
II. „BIZONY, MONDOM NEKED, MÉG MA VELEM LESZEL A PARADICSOMBAN!”
Ének: Másodszor a latorhoz
szóltál irgalmadban:
„Velem leszel még e nap
égi országomban.”

Elmélkedés: Jézus a mi testvérünk. Ő „Emmánuel”, vagyis velünk levő Isten. Gonosztevőkkel megy a halálra. S mert ő velük megy, azért tudunk mi is vele menni. „Még ma velem leszel a paradicsomban” — mondja a jobb latornak. Az ő útja az életre vezet. Ha az ő útján járunk, minket is magával visz az életre.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, ki a jobb latornak megígérted, hogy veled lesz a paradicsomban: segíts úgy élnünk, hogy halálunk óráján nekünk is ezt mondhasd. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen.
III. „ASSZONY, ÍME A TE FIAD.”
Ének: Harmadszor mint fiú szólsz
szeretett anyádhoz:
„Íme, Asszony, a fiad,
Jánost vedd magadhoz!”

Elmélkedés: Jézus ahhoz a két emberhez szól, akik legközelebb álltak hozzá. Azt kívánja, hogy most, a nehéz órában egymás mellé álljanak. Őrajta keresztül legyenek egymás rokonai. Mi is Jézus vére által mind rokonai lettünk egymásnak. Még a tőlünk legtávolabb álló ember is testvérünk lett őbenne.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, ki anyádhoz így szóltál: „Íme, a te fiad”, — s kedvelt tanítványodnak azt mondtad: „Íme, a te anyád”, segíts, hogy mi is igaz szeretettel kapcsolódjunk anyádhoz, Máriához, s tőle tanuljuk az igazi istenszeretetet és felebaráti szeretetet. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen!
IV. „ISTENEM, ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?!”
Ének: Negyedszerre kiáltasz:
„Istenem, Istenem!”
Atyádhoz így sóhajtasz:
„Mért hagytál el engem?”

Elmélkedés: A Názáreti Jézus, Isten Fia és Mária fia, most egészen magára hagyva függ ég és föld között. Az élet minden magánya és reménytelensége most benne, mint gyújtópontban összegződik. És Jézusból olyan szavak törnek ki, melyek az egész emberiség szívéből fakadnak: „Éli, Éli, lamma szabaktani! Istenem, én Istenem, miért hagytál engem?”

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, ki haláltusádban még az Istentől való elhagyatottság érzését is átélted, hogy a mi bajainkkal azonosítsd magad, s azokra kegyelmi orvosságot hozzál: segíts, hogy minden bajunkban és gyötrelmünkben hozzád forduljunk: Állj Urunk azok mellett, akiket drága véreddel megváltottál! Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen!
V. „SZOMJÚHOZOM!”
Ének: Ötödször a kínok közt
Uram, szomjúhoztál,
amikor a keresztfán
értünk áldoztattál.

Elmélkedés: E földkerekség minden epedése bennrejlik e szóban: „Szomjúhozom.” És az ecetben, mely Jézus ajkát érinti, benne van minden csalódás. Az emberi szív vágya sokkal, de sokkal nagyobb, mint az a beteljesítés, amit e föld kínálni képes.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, aki így sóhajtottál: „Szomjúhozom!” — ki valósággal átélted a kínzó szomjúságot, de ugyanakkor a lelkek üdve után szomjaztál: segíts, hogy mi utánad szomjazzunk, hiszen te vagy az élő kút, az örök jó forrás, melyből a megismerés fakad. Segíts, hogy szívünk minden vágyával téged szeressünk, s azokat a javakat, melyeket csak te adhatsz. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen!
VI. „BETELJESEDETT!”
Ének: Hatodszor így kiáltasz:
„Már beteljesedett!”
A régen-várt megváltás
már végbevitetett.

Elmélkedés: Ebben a szóban: „Beteljesedett” — Jézus az ő halálának szentséges titkát hirdeti. Majd a húsvétvasárnap fogja fölfedni ezt a titkot. Jézus halála az összes ígéretek beteljesedése volt. A halálnak pillanatában született meg az élet. Amikor azt mondja: „Beteljesedett!” — ez nemcsak szenvedéseinek végpontját jelenti, hanem az életre vezető útnak megnyitását is.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, ki minden fáradságot, minden szenvedést elviseltél értünk, hogy beteljesítsd Atyád akaratát és az üdvösség művét; segíts, hogy isteni akaratod rajtunk is beteljesedjék. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen!
VII. „ATYÁM, A TE KEZEDBE AJÁNLOM LELKEMET!”
Ének: Végső szavad így hangzott,
haldokló Jézusom:
„Atyám, te szent kezedbe
lelkemet ajánlom.”

Elmélkedés: Még egy szava van Jézusnak, s ez az Atyához szól. Egészen reá bízza önmagát. Hiszen Jézusnak az volt az eledele, hogy akaratát teljesítse annak, aki őt küldte, az Atyának. A keresztfán mondott utolsó szava még egyszer összefoglalja személyének és tevékenységének egész titkát. Bárcsak mi is így bíznánk rá magunkat az Istenre életünkben és halálunk óráján.

Csend.

Verzikulus:
V. Uram, a te szavad lélek és élet.
R. Az örök élet igéi nálad vannak.

Imádság: Úr Jézus, ki haldokolva Atyád kezébe ajánlottad lelkedet, segíts minket, hogy utolsó óránkon mi is teljes bizalommal neked ajánljuk magunkat, s érdemesek legyünk boldogító szavadat hallani: Jöjj, kedvesem, minden bánat és nyomorúság elmúlt, jöjj, és végy részt húsvéti győzelmemben, örülj és örvendezz velem az örökkévalóságban. Ámen!
BEFEJEZÉS:
V. A keresztben van az üdvösség, a keresztben az élet és a reménység.
R. A keresztben van az üdvösség, a keresztben az élet és a reménység.
V. Keresztedet tiszteljük, Urunk, és szent feltámadásodat magasztaljuk.
R. A keresztben van az üdvösség, a keresztben az élet és a reménység.
V. Mert íme, a kereszt által jött az öröm az egész világra.
R. A keresztben van az üdvösség, a keresztben az élet és a reménység.
V. Üdvözlégy, Urunk keresztje, egyetlen reménységünk!
R. A keresztben van az üdvösség, a keresztben az élet és a reménység.

Ének: Mi pedig dicsekedjünk