Feltámadási szertartás

Húsvét vigíliája
Egyéb
Forrás: ÉE 840 (1447. oldal), GH 168 (156. oldal)

Régi magyar szokás szerint csendes orgonaszó kíséretében a pap az asszisztenciával a szentsírhoz megy, hogy a feltámadt Krisztus dicsőséges megjelenését fel-idézze.

Ha a vigíliát előírás szerint éjszaka tartjuk, s a körmenet nem megy ki az utcára, elegendő ünnepélyes menetben a szentsírtól az oltárhoz vonulni. Ez esetben — régebbi szokást követve — a körmenetet vasárnap reggelre helyezzük át. Ha a körmenet most mégis az utcára vonul, ezt a megjelölt helyen kell beilleszteni. A pap a szentsírnál intonálja az éneket, majd a nép folytatja.

Kotta

Pap: Feltámadtam, Nép: és újból veled vagyok, alleluja, ezt a napot az Úristen adta, alleluja. Örvendezzünk és vigadjunk, alleluja, alleluja, alleluja. Pap: Békesség veletek, alleluja. Nép: Én vagyok, ne féljetek, alleluja.

Ezt követően háromszor Krisztus köszöntő szavait idézi, egyre magasabban énekelve:

Ezután a pap intonálja a Feltámadt, Krisztus kezdetű éneket, majd megkezdődik a körmenet. Ha a körmenet kimegy az utcára, szükség esetén további feltámadási énekek is énekelhetők. A körmenetről visszaérvén az oltárhoz vonul a pap és az asszisztencia. Az oltárhoz érve a pap a Te Deumot intonálja. (Ha utcai körmenet volt, elkezdhetjük énekelni már a templom felé közeledve.)