Szomorú az én lelkem

Tristis est anima
Nagycsütörtök
Antifóna
Dallam: Antifóna típusdallam. Bibliai szakasz: Mt 26 Forrás: ÉE 811 (1405. oldal), GH 143 (135. oldal)

A szentmise végén oltárfosztás van. A minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. A szentáldozat bemutatása szünetel egészen addig, míg az Úr sírjából elő nem jön. Hajdan az oltárkövet ez alkalommal borral és vízzel megmosták: a Krisztust jelképező Oltáron mintegy elvégezték a holttestnek kijáró régi szolgálatot.

De ne menjünk még el a templomból! Krisztus egyedül gyötrődött az Olajfák hegyén az elfogatása előtti percekben, órákban. „Kerestem, aki velem együtt érezzen, és nem akadt senki sem!” Ne hagyjuk őt magára!

Oltárfosztás alatt a szenvedő Messiás zsoltárát, a 21. zsoltárt imádkozhatjuk, majd a következő ének vezet át a virrasztáshoz.

Kotta

Szomorú az én lelkem mindhalálig; maradjatok itt együtt, és virrasszatok vélem!

V. Látjátok-e a /sereget, *
mely körülvesz /engem?
V. Ti elmenekültök, én meg /megyek, *
hogy feláldoztassam /értetek. ANT.

V. Íme, elközelgett az /óra, *
és az Emberfia a bűnösök kezére /adatik.
V. Virrasszatok és imádkoz/zatok, *
hogy kísértésbe ne /essetek! ANT.