Uram, igazságodról emlékezem

Domine, memorabor
Évközi 22. vasárnap
Kommunió Dallam: Gregorián típusdallam. Bibliai szakasz: Zs 70,16.17.18; Zs 70 Forrás: GH 358 (337. oldal)

A teljes bizalom és ráhagyatkozás hangja az áldozás pillanatában.

Kotta

Uram, igazságodról emlékezem, te tanítottál ifjúságomtól fogva, öregségemben se hagyj el engem!

(1) Tebenned bíztam, / Uram, *
soha meg nem szégye/nülök.
(2) A te igazságod által szabadíts meg és ments ki / engem, *
hajtsd hozzám füledet, és üdvözíts / engem. ANT.

(3) Légy nekem oltalmazó Istenem és megerősített váram, †
hogy szabaddá tégy / engem, *
mert erősségem és menedékem / vagy te!
(4) Mert te vagy az én béketűrésem, / Uram, *
és reménységem ifjúságomtól / fogva! ANT.

(5) Reád támaszkodom születésem óta, †
anyám méhétől fogva te vagy / oltalmam, *
benned van az én dicsőségem / mindenkor.
(6) Ne vess el engem az öregség / idején, *
midőn megfogyatkozik az erőm, ne hagyj el / engem! ANT.

(7) Isten, ne távozzál el / tőlem, * én Istenem, siess segítsé/gemre!
(8) Én pedig mindenkor / bízom, * és sokszoros dicséretedet / növelem.
(9) Ujjong az én ajkam, midőn éneklek / neked, *
és lelkem is, amelyet megvál/tottál! ANT.