Igaz hitnek plántálója

Szent István királyról. Benne a világosság és az uralkodó állapotbeli kötelességeinek teljesítése elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül erőtlen és hazug lett volna. Az eddig fékezetlen magyarságnak erős törvényt szab. Az alattvalót és uralkodót egyaránt nehéz próba elé állító fegyelem az országnak megtartója, a magyarságnak néppé kovácsolója lett. Hiszen „csak az a nép, melyet a jog fog össze”. A 2. vershez: István döntése a latin kereszténységhez, a római szent igazsághoz kapcsolta a magyar egyházat, s ezzel megóvta a következő századok egyházszakadásának következményeitől. 3. versszak: Halálakor nem hagyta árván övéit: Mária oltalmába ajánlotta, s az égben maga is pártfogóként áll mellettünk.