A kenyér, amelyet én adok

Panis, quem ego dedero
Nagycsütörtök
Kommunió
Nagyböjt 4. vasárnapja
Kommunió
Évközi 19. vasárnap
Kommunió
Dallam: Gregorián típusdallam. Bibliai szakasz: Jn 6,52; Zs 102 Forrás: ÉE 540 (647. oldal), GH 109 (104. oldal)

A nagyböjt az isteni irgalmazás csodálatos, kiváltságos időszaka. Olvassuk a zsoltárt mintegy az Egyház nevében, majd olvassuk el még egyszer egészen önmagunkra vonatkoztatva. Így együk ezt a Kenyeret, melyben az irgalomnak megrendítő jelét és bizonyságát hagyta ránk a könyörülő Isten.

Kotta

A kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.

(1) Áldjad, én lelkem az /Urat, *
és egész bensőm az ő szent /nevét!
(2) Áldjad, én lelkem az /Urat, *
és el ne felejtsed semmi ado/mányát! ANT.

(3) Ki megkönyörül minden gonoszsá/godon, *
ki meggyógyítja minden betegsé/gedet.
(4) Ki megszabadítja a pusztulástól éle/tedet, *
ki irgalmassággal és könyörülettel koronáz meg /téged. ANT.

(5) Ki betölti javaival éle/tedet, *
és mint a sasé, megújul ifjú/ságod.
(6) Irgalmasságot cselekszik /az Úr, *
és igazságot tesz minden bántalmat szenve/dőnek. ANT.