Kotta
Az Úré a föld és benne minden: a földkerekség, és mind, akik azon laknak.
Mert Ő állította azt a tengerekre, és Ő szilárdította meg a folyóvizeken.
Ki mehet föl az Úr hegyére (a mennybe)? és ki állhat meg az Ő szent helyén?
Az ártatlan kezű és tiszta szívű, ki az Ő nevét hiába nem veszi, sem álnokságot nem szól felebarátja ellen: az vesz áldást az Úrtól, és irgalmasságot az ő szabadító Istenétől.
De ilyen ember nincs, ó Uram!
Egyetlen ember, aki igazán szent volt: Jézus Krisztus.
És az szent, aki az Ő szentségében részesül.
Azért rajta, társuljunk mind a mennybe indulóhoz, hogy vele együtt célhoz érhessünk:
Nyissátok meg a kapukat, táruljatok fel, örök kapuszárnyak, hadd menjen be Krisztus, a dicsőség Királya!
De ki ez a dicsőséges király?
Az erős és hatalmas Úr, a harcokban – nagypéntek és húsvét fönséges küzdelmében – győzedelmes.
Nyissátok meg a kapukat, táruljatok fel, örök kapuszárnyak, hadd menjen be a dicsőségnek Királya!
Ki ez a dicsőséges király?
Az Isten-Ember, a seregek Ura – Ő a dicsőségnek Királya.
Dicsőség az Atyának, ki a mennynek trónusán ül, dicsőség a Fiúnak, ki az Atyának jobbjára ül, dicsőség a Léleknek, aki kettejüket összeköti,
amint volt a kezdetben, a világ teremtése előtt, úgy most is, a megváltás rendjében, és mindörökkön-örökké a beteljesülésben, ámen.
A 23. zsoltár alapján.