Te rendelted

Tu mandasti
Évközi 25. vasárnap
Kommunió Dallam: Gregorián típusdallam. Bibliai szakasz: Zs 118,4.5; Zs 118 Forrás: GH 373 (350. oldal)

Az áldozás az Úrral való egyesülés perceiben megerősítjük elhatározásunkat, hogy az ő parancsainak útján akarunk járni, s mivel erre magunkban gyengék vagyunk, kérjük is hozzá az ő kegyelmi segítségét.

Kotta

Te rendelted, hogy parancsaidat híven megőrizzük! Bár igazíttatnának arra utaim, hogy megtartsam a te igazságaidat!

(1) Boldogok kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *
és az Úr törvénye szerint / járnak.
(2) Boldogok, kik az ő bizonyságaira / figyelnek, *
teljes szívükből kere/sik őt. ANT.

(3) Akik nem cselekszenek gonosz/ságot, *
hanem az ő útjaiban / járnak.
(4) A te igazságaidat megő/rizem, *
ne hagyj el soha / engemet! ANT.

(5) Hogyan tisztítja meg az ifjú az ő / útját; *
a te szavaidnak megtartása / által.
(6) Az én utaimat föltártam előtted, és meghallgattál / engem, *
taníts meg engem igazsága/idra! ANT.

(7) Meggondoltam az én uta/imat, *
és lábaimat a te bizonyságaid felé / térítem.
(8) Kész vagyok, és nem ha/lasztom, *
hogy parancsolataidat telje/sítsem! ANT.

(9) Ments meg engem az emberek rágalmazá/sától, *
hogy a te parancsolataidat megő/rizzem!
(10) Megtartottam parancsolataidat és bizonysága/idat, *
mert színed előtt van minden / utam! ANT.