Kotta
Az isteni bőkezűségnek mérhetetlen jótéteményei, melyeket ő a keresztény népnek juttatott, e népnek felbecsülhetetlen méltóságot szereztek. Mert nincs és nem volt soha még oly hatalmas nép, melyhez olyan közel lettek volna istenei, mint hozzánk a mi Istenünk. Az Isten egyszülött Fia, mikor minket az Ő istenségének részeseivé akart tenni, a mi természetünket felvette, hogy az embereket istenekké tegye, Ő, az Isten — emberré lett. S ezen fölül azt, amit tőlünk vett, egészen odaadta a mi üdvösségünkért: testét értünk adott engesztelésként a kereszt oltárán áldozatul bemutatta az Atyának, mint drága árat. Egyszersmind az üdvösség fürdővizét kiárasztotta, hogy a nyomorúságos szolgaságból kiváltottak és minden bűntől tiszták legyünk. Hogy pedig e nagy jótétemények emlékezete mindörökké köztünk maradjon, testét ételül, vérét italul itt hagyta a kenyér és bor színe alatt, hogy hívei magukhoz vehessék.
(Aquinói Szent Tamás)