Imádlak, nagy Istenség

Népénekek az Oltáriszentségről
Népének
Dallam: Tárkányi-Zsasskovszky. Szöveg: Amadé László, átdolgozva. Forrás: ÉE 164 (241. oldal)

Áldozat és lakoma. 2. versszak: Az Ószövetségben Isten népét tápláló manna az Oltáriszentség előképe. „Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyháznak: A Győztesnek elrejtett Mannát adok...” (Jel 2,17; vö. Jn 6,30-32).

Kotta

(1) Imádlak, nagy Istenség,
Test s vér titkos mély Szentség, leborulva.
Itt van Isten, s emberség,
véghetetlen nagy Fölség föláldozva.

(2) Üdvözlégy, te szent manna,
ennél többet ki adna? Nincs mód benne.
Ez az égi nagy Jóság,
a teljes Szentháromság nagy kegyelme.

(3) Szent testével így táplál,
hogy ne ártson a halál, mily kegyesség!
Szent vérével harmatoz,
így szelídít magához ez Istenség.

(4) Szállj le hozzám, szent Kenyér,
jöjj, ártatlan drága Vér, szánd lelkemet!
Bár hajlékom nem méltó,
elég tőled csak egy szó, vedd szívemet!