Gonosz Heródes irigyen

Hostis Herodes impie
Népénekek vízkeresztre
Himnusz Dallam: Budai Psalterium, XV. század. Szöveg: Sedulius (V. század), Csanád Béla fordítása. Forrás: ÉE 57 (130. oldal)

Vízkereszti HIMNUSZ („Hostis Herodes impie”). A Karácsonykor megkezdett Sedulius-szöveg folytatása („Ahol a napnak fénye kél”). Az ünnep hármas titkát énekli: a bölcsek hódolatát, Jézus keresztségét és a kánai csodát. Mindhárom Jézus istenségét tárja fel embersége mögött.

Zsolozsmában, misén, ájtatosságokban énekelhető. A 3-4. versszak között végezhető vízszentelés.

Kotta

(1) Gonosz Heródes, irigyen
Krisztus jöttére miért remegsz?
Mulandó jót el nem ragad,
ki országolni mennyet ad. Amen.

(2) Vonulnak már a Mágusok
vezérlő csillag nyomdokán
fény által a Fényt keresik,
Istenről vallnak kincseik.

(3) Hullámain a tiszta víz
az égi Bárányt fürdeti,
s a bűnt, mely őt nem illeti,
lelkünk tisztítván elveszi.

(4) Hatalmának ez új jele:
piroslik korsók friss vize,
parancsszavára bor folyik,
a víz lényege változik.

(5) (Meghajolva:)
Urunk, tenéked glória,
ki nemzeteknek megjelensz,
s Atyádnak, Szent Léleknek is
dicsőség minden századon. Ámen.